A béke sem mentheti meg Ukrajnát

A szomszédunkban zajló háború már több mint három éve tart, Ukrajna számos városa és infrastrukturális létesítménye romokban hever – írja a Faktum Folyamatosan érkeznek hírek a háború katonai pusztításáról, arról azonban kevesebb szó esik, hogy ez a pusztító konfliktus milyen mértékben alakította át Ukrajna gazdasági és pénzügyi helyzetét, illetve milyen kilátásai vannak a háború befejezését követően. Az országgal minden téren szolidáris nyugati államok hatalmas aranykort vizionálnak, gyorsított európai uniós tagsággal, a gazdasági előrejelzéssel hivatásból foglalkozók, mint például a JP Morgan vagy a Fitch Ratings már sokkal szkeptikusabbak.

Az elemzés szerint már a háború közvetlen gazdasági hatásai is kataklizmikusak az ország számára, főleg, hogy az már a háború kitörése előtti években is jelentős gazdasági nehézségekkel küzdött. Ebből adódóan a 2022-es orosz invázió mindent felülmúló válságot idézett elő. 2022-ben ország GDP-je több mint 30 százalékkal zuhant vissza, ami példátlan mértékű éves recessziónak számított Ukrajna történetében. Mindeközben az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások is drámai visszaesést mutatnak, mivel a konfliktus lényegében megbénította a normális gazdasági működést. Az infláció 2022 végére meghaladta a 26 százalékot, ami az ellátási láncok szétesésének és a háborús költségvetés fedezetére indított intenzív pénzkibocsátásnak volt a következménye – áll az anyagban. 

2023 folyamán a gazdaság némi stabilizálódást mutatott, azonban 2024 végéig Ukrajna így is körülbelül 22–23 százalékos GDP-visszaesést szenvedett el a háború előtti állapotokhoz képest. Egy ilyen mértékű veszteséget csak hosszú távon lehetne ledolgozni, feltéve, hogy tartós békeidőszak következik.

Mindemellett a fizikai pusztítás mértéke is felfoghatatlan. Városok, falvak százai váltak romhalmazzá, hidak és közművek sora semmisült meg. A nemzetgazdasági infrastruktúra jelentős része megroppant, az ukrán elektromos hálózat és energiatermelés különösen súlyos károkat szenvedett. A háború előtt rendelkezésre álló mintegy 56 GW beépített áramtermelő kapacitás kevesebb mint egyhatoda, körülbelül 9 GW maradt működőképes 2024 végére. Az elmúlt három évben az erőművi kapacitás közel kétharmada megsemmisült vagy megszállás alá került, a hőerőművek 80 százaléka kiesett az orosz támadások miatt. 

Hasonlóképpen, a lakóépületek és közintézmények tömege vált lakhatatlanná. Becslések szerint a teljes lakásállomány legalább 13 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott, több mint 2,5 millió háztartást érintve. A vasúthálózat, közutak, kórházak, iskolák és egyéb létfontosságú létesítmények helyrehozatala évtizedes feladat lesz. A háború tehát nemcsak a tárgyi javakat, hanem az emberi erőforrásokat is pusztította. Ukrajna lakossága már a háború előtt is évek óta csökkent demográfiai okokból, az invázió azonban példátlan mélyütést mért erre a folyamatra is – tartalmazza az elemzés.

Az ország népességének közel egyharmada kényszerült elhagyni otthonát: sokan külföldre menekültek, mások az ország biztonságosabb nyugati felébe települtek át. A munkaképes korú férfiak és nők százezrei vonultak be a hadseregbe, így kiestek a civil gazdaságból. Több millió ember akár tartósan is elveszhet a hazai munkaerőpiacról, ami hosszú távon súlyosan gyengítheti az ország gazdasági stabilitását. Amennyiben a menekültek és a kivándorolt dolgozók jelentős része a háború lezárása után nem tér vissza, és Ukrajna munkaerő-állománya tartósan külföldön marad, az a jövőbeli növekedési kilátásokat is jelentő mértékben korlátozhatja.

A háborús kiadások az egekbe szöktek, a honvédelmi büdzsé az invázió következtében nagyjából megtízszereződött, és 2023-ra a teljes kormányzati kiadások közel felét emésztette fel. A hadi kiadások és a rendkívüli szociális támogatások, például a menekültek ellátása vagy az újjáépítés megkezdése, óriási költségvetési hiányhoz vezettek. 2024-ben az államháztartás hiánya elérte a GDP körülbelül 20 százalékát, külföldi támogatások nélkül számolva. Ilyen mértékű deficit békeidőben elképzelhetetlen lenne, és jól mutatja, hogy az ukrán állam a háború során gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, és csak a külső segítség tartja még felszínen. 

Mindezen folyamatok miatt 2024-re a nemzetközi támogatás vált az ország életben maradásának kulcsává, különösen a többszörösére növekedett védelmi kiadások finanszírozása terén. 2022 folyamán mintegy 32 milliárd dollárnyi külföldi segély érkezett Ukrajnába a katonai támogatáson felül. Az ezt követő két év során is évi több tízmilliárd dollárt biztosítottak a nyugati donorok a költségvetési hiány fedezésére.

Az anyag szerint az ukrán gazdaság lényegében a Nyugat infúziójára szorult, hogy elkerülje az összeomlást, miközben az orosz hadsereg szándékosan támadta az ország létfontosságú infrastruktúráját. 

Ezt a helyzetet csak folyamatos nyugati támogatással lehetett valamelyest ellensúlyozni, ennek azonban az lett az ára, hogy az ország drámaian eladósodott, és külső segítség nélkül pedig mára elmondható, hogy nem lenne képes önmagát finanszírozni. 

Mindebből adódóan, gazdasági szempontból az igazán sokkszerű kihívások vélhetően a konfliktus lezárulta után jönnek majd felszínre. Az ország előtt álló gazdasági kihívások szinte példátlanok a modern európai történelemben. Az ukrán gazdaság olyan mély sebeket szenvedett el, hogy még tartós béke esetén is vélhetően még sok ideig kritikus állapotban marad. Az ország gyakorlatilag államcsőd közeli helyzetbe került, mivel az elmúlt években a nemzetközi hitelminősítők több alkalommal is a legalacsonyabb kategóriákba sorolták. 

A külső adósságszolgálatot több évre felfüggesztették, lényegében haladékot kérve a hitelezőktől a háború idejére. Bár a helyi fizetőeszközben fennálló adósság minősítése valamivel kedvezőbb volt, CCC plusz kategóriába esett, ez is azt jelezte, hogy rendkívül magas az ukrán államcsőd kockázata. Az ukrán kormány az elmúlt években adósság-átütemezési folyamatba kezdett, azonban a háború utáni újjáépítés költségei és a meggyengült gazdasági alapok miatt erősen kérdéses, hogy a következő években képes lesz-e visszatérni a normál adósságtörlesztéshez.

A Fitch hitelminősítő szerint Ukrajna költségvetése a békekötést követően is súlyosan deficites marad. Bár a hadműveletek leállása bizonyos mértékben mérsékli a honvédelmi kiadásokat, az ország várhatóan továbbra is jelentős biztonsági fenyegetettséggel néz majd szembe, így a védelmi ráfordítások érdemben nem lesznek csökkenthetők. A 2025-ös költségvetési tervek szerint a kiadások több mint egynegyedét továbbra is a honvédelmi és belbiztonsági szektor emészti fel. Emellett az újjáépítés és a humanitárius szükségletek is hatalmas pénzügyi forrásokat igényelnek. 

A Fitch Ratings továbbá arra is figyelmeztet, hogy a békekötés után a külföldi támogatások, beleértve a transzfereket és adományokat, fokozatosan apadhatnak, miközben a védelem és az újjáépítés költségei továbbra is jelentős terhet rónak majd a mindenkori költségvetésre. Amennyiben Ukrajna nem jut hosszú távon kiszámítható és stabil nemzetközi pénzügyi segítséghez, ez a folyamat könnyen fenntarthatatlan fiskális pályára sodorhatja az országot – írja a Faktumprojekt.

Minden előrejelzés szerint, a háború utáni újjáépítés óriási erőforrásokat igényel majd, messze meghaladva mindazt, amit Ukrajna önállóan, vagy akár a hagyományos nemzetközi támogatási keretek között elő tudna teremteni. A háborús károk helyreállításának és az ország újjáépítésének becsült költsége 2024 végére elérte az 524 milliárd dollárt. Ez az összeg a 2024-re várható ukrán GDP nagyjából 2,8-szorosa, vagyis közel három évnyi teljes nemzeti jövedelemnek felel meg. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen léptékű újjáépítés kizárólag széleskörű nemzetközi összefogással valósulhat meg. A nyugati donorok 2025-re eddig körülbelül 7,4 milliárd dollárt különítettek el prioritásos helyreállítási projektekre, ami azonban csak töredéke a szükségesnek. 

Ebben a tekintetben az idő nem Ukrajnának dolgozik, ugyanis a 2025 elején hivatalba lépett új republikánus adminisztráció, élén Donald Trumppal, jelentős mértékben átalakította az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalát, különösen Ukrajna támogatása terén. Már 2025-ben is mintegy 10 milliárd dolláros hiány mutatkozik a legsürgetőbb szükségletek és a rendelkezésre álló források között, és ez a finanszírozási rés a következő években várhatóan tovább fog növekedni. 

Ukrajna már a háború előtt is küszködött a külföldi működő tőke hiányával, részben a jogbizonytalanság, a korrupció és az intézményi instabilitás miatt. A jelenlegi környezetben pedig a szinte beláthatatlan háborús károk és a jövőbeli biztonsági kockázatok – például egy újabb orosz agresszió lehetősége – még inkább elriaszthatják a potenciális befektetőket.

Ha a magánszektor nem vesz részt érdemben az újjáépítésben, az anyagi terhek teljes mértékben az állami költségvetésre és a nemzetközi támogatókra nehezednek, ami a jelenlegi körülmények között hosszú távon fenntarthatatlannak tűnik – szerepel az elemzésben.

Nyitóképünk illusztráció: Gyár megrongált raktárépületének romjainál tűzoltó és rendőr a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Vasziscsevében egy éjszakai orosz támadás után, 2025. május 26-án. MTI/EPA/Szergej Kozlov